Történeti tanúlmányok és jellemrajzok, Том 1

Передняя обложка
Rath Mór, 1870
 

Избранные страницы

Другие издания - Просмотреть все

Часто встречающиеся слова и выражения

Популярные отрывки

Стр. 196 - Expédition scientifique en .Mésopotamie, exécutée par ordre du gouvernement, de 1851 a 1854, par MM Fulgence Fresnel , Félix Thomas et Jules Oppert , publiée sous les auspices du ministre d'Etat et de la maison de l'empereur, par Jules Oppert.
Стр. 173 - ... épitésétől és Babylon alapitásától fogva, a római comitiumok rendezéseig, alig történt nevezetesb világtörténeti esemény, a melyben őseink ne szerepeltek volna. A szép álmokért, mondhatni, elhanyagoltuk történelmünk való korszakait; s nem csuda, ha a többi népek csaknem megfeledkeztek azon nagy szolgálatokról, melyeket őseink az emberiségnek tőnek , az naptól fogva, mikor a népvándorlások eme nagy országutján őri állomást foglalván, egységes államot...
Стр. 78 - Nyers és műveletlenebb népeknek a legmindennapiabb elvont fogalmakra sincsenek kifejezéseik ; annál kevésbé képesek oly magas fogalmat, mint az isten, általános, elvont értelemben fogni föl és fejezni ki, midőn reájok nézve még csak ez vagy amaz isten létezik. Az emberi szellem fejlődése hozza magával, hogy lassanként emelkedik az érzékiről az érzékfölöttire, a részletekről az általánosra, a konkrétről az elvontra.
Стр. 76 - ... ég, a ragyogó égi testekkel. A mennyből hallatszik a dörgés, ott czikáznak az ijesztő villámok, onnan ragyog az éjszaki fény, ott származik a hó, az eső, a jég, a zivatar, annyi jótékony és annyi félelmetes természeti tünemény, megannyi megfoghatatlan dolog, rettegett vagy hálával fogadott csuda -a természet fiára nézve. A menny, a látható ég s bizonyos abban rejlő hatalmak tisztelete, mond ez okból Castrén **), egész Ázsiában otthonos; de sehol sem inkább,...
Стр. 353 - Allgemeine Weltgeschichte mit besonderer Berücksichtigung des Geistes- und Culturlebens der Völker und mit Benutzung der neueren geschichtlichen Forschungen für die gebildeten Stände bearbeitet von Dr.
Стр. 94 - A fenmaradás reménye — mondják böleselkedőink — oly mélyen gyökerezik az emberi szívben sa végkép megsemmisülés fogalma annyira érzelmeinkbe ütközik, hogy minden népnél már a legrégibb időkben feltaláljuk a hitet, az elköltözött lelkek fenmaradása iránt. A lélek önállósága hitét a halál költi fel leginkább az élőkben. Ott látjuk a testet ' — valami nélkül. Hova lett az a valami ? Más érzéki világra költözött-e vagy közöttünk kísért árnyszerűleg...
Стр. 305 - ... contradict all our actual knowledge in this branch of American Archaeology, to admit the possession, by them, at any period known to us, of an alphabet of any kind. The characters employed in picture writing by the Toltecs and Aztecs were symbolical, and they have left irrefragable evidences of their high proficiency in them, but nothing more. There can be no pretence that any Indian race who ever inhabited this valley possessed an alphabet.
Стр. 83 - Igy olvassuk a kirgiz kozákokról, kik Középázsia fenyérein szerte bolyongva élnek, hogy csillagászati ösmereteik atyáról fiúra szállanak. Az égi testek járása szerint osztják föl idejöket. Kifejlett astrologiájok van, melynek alapelve szerint szellemekkel van népesülve a látható ég, a kiknek befolyása alatt áll minden élő lény. A csillagok nevei összefüggésben vannak a nép szükségeivel ,és szokásaival...
Стр. 19 - Ipolyi úr munkájában folyvást hivatkozik a gyűjteményében levő mesékre, mondákra s egyéb efféle adatokra. Miért nem sietett azokat mindenek előtt közrebocsátani? . . . Ha ezt teszi, nemcsak magának több ideje marad azoknak egybevetésére : hanem más írók figyelmét is e tárgyra fordítván, némi buzgóságot sikerül vala élesztenie hasonló gyűjtések iránt ; az előszavakban és kritikákban talán eszmecsere is fogott támadni, ami előkészítette volna utóbbi nagyobb...
Стр. 21 - ... meséket mind föltaláljuk. — Mennyire kritikaiatlan ez eljárás, úgy hiszem, első tekintetre föltetszik mindenkinek, aki némi jártassággal bír a történetekben. Az elvet, mely Grimm nyomozásaiban oly termékenynek mutatkozott, mindjárt munkája kezdetén túlságig viszi szerzőnk, ami aztán szükségképpen képtelenségre vezet.

Библиографические данные