Изображения страниц
PDF

A SCYTHÁK NEMZETISÉGE.

I.

Mikor a mult évben *) Nyugotázsia ó'störténeteit az ékiratok világánál vizsgáltam e helyen: majdnem a szánakozás hangján szólt e tanulmány tárgyáról a magyar mivelodés egyik közlönye, fájlalva mintegy, hogy van magyar ember, a ki ilyesmivel is foglalkozik. Említésre sem tartanám méltónak e megjegyzést, ha egy elszigetelt véleményt tolmácsolt volna. De e véleménynyel mindannyiszor találkozunk, valahányszor egy-egy iró a magyar tudományosság határait tágitani akarja bármi téren. Hasonló észrevételeket hallunk még most is koronként a hasonlító nyelvtudomány míveló'i ellen. S midon a Budapesti Szemle az utazási munkák ismertetését Barth világhiru müvének bemutatásával kezdette meg, nem egy ember mondta, még az irodalom terénis: mi közünk nekünk Afrikához? Ugyanily megjegyzést vontak magokra egyiptomi tanulmányaim is.

[ocr errors]

A kérdés az: kell-e nekünk egyáltalában tudomány; vagy, midó'n más nemzetek irodalma a tudományok egyetemét képes fölkarolni, egyedül a magyar szellem az, melyró'l azt kell mondanunk: „elég neked Macedonia!"? — A hazai föld ismerete, a nemzet történelme melyik magyart ne érdekelné mindenek fölött? De egy mivelt nép nem hasonlithat az indiánhoz, kinek földrajzi ösmerete alig terjed vadászberkein tul; se az otahajtihoz, a ki dicsekvéssel mondá, hogy ó' csak nemzetisége történeteit tudja.

Nem szólok ez uttal a tudás egyéb ágairól, — csak a világtörténetet illetó'leg jegyzem meg, hogy a mely nép egyszer kilépett az ugynevezett passiv népek sorából s vágyat érez a civilisatió fölébredt elemeit magában kifejteni, szükségkép érdekeltséggel viseltetik az összes emberiség sorsa iránt. Korunkban senki sem kételkedik többé azon solidaritáson, mely az emberiség érdekeit a jelenben egybefüzi. — A világtorténelem azt mutatja, hogy e solidaritás kisebb nagyobb mértékben mindenkor megvolt.

A hellén történetirókat olvasva is érezzük, hogy Marathonnál több forgott koczkán, mint csupán a kis Gorogország sorsa; s Európa népei, a középkor szaggatottsága mellett, alig ismerték egymást, midó'n a keresztyénség közös érdeke közös zászló alá gyüjtötte oket. — Sa mit egyes korszakokban tapasztalunk, ugyanazt látjuk az idok folyamában, kezdettol fogva. Egyik nemzedék a másiknak vállain emelkedik. A hellén müvészet eló'zményeit Egyiptom, Ninive és Persepolis romjai közt találja föl a mütörténetiró. A „könyvek könyvéhez", mely az ujabb polgárisodás alapja, egy kis nép története a Jordán partjain képezi a bevezetést. S az isteni Plato nem egyedül szent Ágostonnak nyujtotta kezébe a kulcsot az evangeliumhoz. Az ujabb korban is az ó-kor remek-iróinak tanulásával kezdó'dik a tudományok föléledése. Közönségesen ismert dolgok ezek, tekintetes Akademia. S a mit e fó'bb vonások nagyban mutatnak: igazolva találjuk kisebb-nagyobb fontosságu adatok által az emberi müveló'dés minden lapján. Egyik lapot olykor nem is érthetni a másik nélkül. Az egyes népek történetei csak kiszaggatott lapjai a világtorténetnek. S annyival inkább áll ez, minél kevesbbé henye epizod valamely nép története a világhistoriában, minél inkább befolyt valamely nemzet az emberiség közös érdekeinek eló'mozditására. Az ily nemzet tagja nem dicsekedhetik többé azzal, a mivel a fentebb érintett otahajti lakos; hazája történeteit sem értheti valóban azon kapcsolatok ismerete nélkül, melyek más nemzetek történeteivel fuzik egybe nemzete viselt dolgait.

Az általános emberi érdeken tul megvan e szerint különös, mondhatni haz ai érdeke is a világtorténet tanulásának. S ne higyjük, hogy ez érdek csak a történelmi korra vonatkozik.

Az ostörténetek tanulása szinténbirez érdekkel.

Az emberiség eredetének kérdése nem csupán a nyomozó történetirót és bölcselkedot foglalkod

« ПредыдущаяПродолжить »